DÖK

„Minden tudás csak akkor bír való beccsel, ha cselekvésre képesebbé tesz.”  /Eötvös József/

Iskolánkban évek óta működik a diákönkormányzat, mely a diákélet, a szabadidő szervezése mellett nagy szerepet vállal a tanulók érdekképviseletében.

Diákönkormányzatunk önállóan, saját szabályzata alapján dolgozik, ünnepségeket, rendezvényeket szervez és bonyolít le, és részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében is:

• tanulmányi munka ( versenyek, vetélkedők, pályázatok)
• sportélet
• túrák, kirándulások
• kulturális programok

A diákönkormányzat felépítése és működése

1. Az Eötvös József Általános Iskola diákönkormányzata 3. osztálytól kezdve működteti diákképviseleti rendszerét.

Tagjai:

• minden diák, aki az Eötvös József Általános Iskolába jár
• nem rendes tagok: a diákönkormányzatot segítő és a gazdasági ügyeket intézőnagykorú személyek
• az 1.és 2. osztályosokat is megilleti az érdekképviseleti és érdekérvényesítési jog; a diákönkormányzat szervezetében lévő bármelyik programon részt vehetnek, véleményüket, javaslataikat elmondhatják tanítóiknak és a DÖK tagjainak.

2. A diákönkormányzat legfelsőbb fóruma az iskolai közgyűlés vagy diákközgyűlés.

• az évi rendes diákközgyűlést tanévenként legalább egyszer ( tanév helyi rendjében meghatározottak szerint október és május hó közötti időszakban)  kell megtartani
• rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vagy az iskola vezetője bármikor kezdeményezheti

 A diákközgyűlésen a következő napirendeket kell előterjeszteni:

• beszámoló a diákönkormányzat működéséről ( pl. az előző tanévben végzett munkáról, eredményekről, pénzfelhasználásról, jövőbeni tervekről: munkaterv, költségvetés, szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, házirend-módosító javaslatok elfogadása stb. )
• beszámoló a tanulói jogok érvényesítéséről ( pl. panaszkezelők beszámolója a problémákról, ügyekről : hány panasz, milyen jellegűek, a megoldott és folyamatban lévő panaszok száma,fegyelmi ügyek, fegyelmező intézkedések statisztikája, házirendmódosítások, eredmények, tervek stb. )
• a diákok számára biztosítani kell, hogy a diákközgyűlésnek legyen olyan szakasza, amikor a megjelentek kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőihez
• diákképviselő-választás

A jogszabályok meghatározzák, hogy a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni a  napirendi pontokat ( időpont, helyszín, témák, levezető stb.).
A diákönkormányzat eldöntheti, hogy iskolai szintű vagy küldöttközgyűlést szervez.

• Ha iskolai szintű a közgyűlés, akkor minden diák jelen lehet ( kérdezhet, véleményt nyilváníthat ), és minden diáknak szavazati joga van.
• Ha küldöttközgyűlés van, akkor az osztályok küldötteket választanak. Ebben az esetben is, minden diák jelen lehet ( kérdezhet, véleményt nyilváníthat ), de csak a küldötteknek van szavazati joguk.
• Határozatképes a diákközgyűlés, ha a szavazati joggal rendelkezők 50%-a + 1 fő jelen van.
• Küldöttközgyűlésnél minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány főt képvisel.
• A napirendeket szavazásra kell bocsátani. A tanulók vagy a küldöttek a beszámolók meghallgatása után szavaznak.
• ( Elfogadják - igen szavazat, nem fogadják el - nem szavazat, tartózkodnak - tartózkodást jelentő szavazat.) A szavazás előtt a különböző napirendi pontokat vitára kell bocsátani. Lehetőséget kell adni arésztvevőknek, hogy kérdéseket tegyenek fel vagy módosító indítványt terjesszenek elő. A módosító indítványról külön szavazni kell. Ha a módosítást elfogadták, akkor a vita lezárása után a végső szavazáskor a módosításokkal együtt kell szavazni a napirendi pontról.

3. Az iskolagyűlések között a diákönkormányzat munkáját a diáktanács irányítja, mely havonta ülésezik. A diáktanácsba az iskola minden diákközössége - létszámától függetlenül - két főt delegálhat. A tanácsülések nyilvánosak, de szavazati joggal csak a képviselők rendelkeznek. A tanács akkorhatározatképes, ha tagjainak 50%-a jelen van. Döntéseit 50%-os szavazattöbbséggel hozza.

A diáktanácsot a vezetője hívja össze. Az összehívás kötelező, ha azt

• a tanács bármely tagja
• bármely munkabizottság bármely tagja
• az iskola bármely felnőtt dolgozója
• az iskola bármely tanulója, ha kérését még négy tanuló támogatja, kéri. 

A diáktanács vezetőjét az iskolagyűlés választja egy tanévre. A választás időpontja május vagy szeptember. A választáson jelölt lehet, akit a diáktanács vagy 50 tanuló javasol. Az elnököttitkosan kell megválasztani.

A diáktanács vezetője:

• szervezi és irányítja a diáktanács munkáját
• kiválasztja helyettesét a tanács tagjai közül
• javaslatot tesz a munkabizottság-vezetők személyére
• javaslatot tesz a diáktanács tagjainak jutalmazására, büntetésére
• összehívja a diáktanács ülését
• képviseli a diáktanácsot
• kapcsolatot tart az iskolán kívüli szervezetekkel

A tanév során adódó feladatok elvégzésére munkabizottságokat szervez a DÖK. A bizottság addig működik, amíg elvégzi a feladatot, amire szerveződött. Létszámát a feladattól függőena diáktanács határozza meg. Vezetőjét a diáktanács saját tagjai közül bízza meg. Tagjai önkéntesjelentkezők és a tanács által felkért tanulók lehetnek. A bizottság munkáját a diáktanács értékeli.

A munkabizottság vezetője:

• szervezi és irányítja a munkabizottságot
• kiválasztja helyettesét
• értékeli a bizottsági tagok munkáját
• a feladat elvégzéséről beszámol a diáktanácsnak
• kezdeményezi a bizottság megszűnését
• bármikor lemondhat, de maga helyett új személyre kell javaslatot tennie, aki várhatóan elfogadja a megbízást.

A DÖK tisztségviselői:

• a diáktanácsvezető helyettese: Segíti a DÖK-vezető munkáját, annak hiányzása esetén átveszi feladatait
• DÖK-segítő pedagógus: Segíti az elnök és a képviselők munkáját.  DÖK-segítő a tanulók által felkért nagykorú személy lehet, aki a DÖK megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében is.
• gazdasági ügyeket segítő pedagógus: Intézi a diákönkormányzat pénzügyeinek hivatalos jegyzését (fenntartótól, pályázatokból rendelkezésre álló anyagi eszközök.)
• kulturális és tömegkommunikáció-felelős: Feladata az alsós és felsős farsang, Luca-nap, színházlátogatás szervezése vagy a szervezés elindítása, a közvélemény iskolai szintű kutatása, összegzés, a diáktanács és a nyilvánosság tájékoztatása az eredményekről.
• sportfelelős: Feladata a sporttevékenységek, kirándulások szervezése, a legjobb sportoló felkutatása
• ügyeletesek: A szünetek ügyeleti rendjét a diáktanács koordinálja. Az ügyeletes nevelők kérik fel azokat az ügyeletes tanulókat, akik velük együtt látják el az ügyeletet. A tanuló joga a felkérés visszautasítása. Az ügyeletes nevelő havonta egy tanulót terjeszthet fel a diáktanácshoz jutalmazásra, de jogában áll önállóan értékelni. Kapuügyeletes csak 7.-8. osztályos lehet, adott esetben helyettesíthető más osztályból való diákkal is.
• papírgyűjtés-felelősök: Feladatuk a papírgyűjtés szervezése és lebonyolítása.

4. Választási rend:

Az osztályokat ( 3 - 8. évfolyam ) képviselő DÖK-tagok megválasztásának rendje:

1. Az osztályokban 2-3 fős jelölőbizottság végzi a közvélemény-kutatást a képviselőjelöltekre.
2. A jelölőlistára felkerülő személyeknek a feladatuk tudatában nyilatkozniuk kell azok vállalásáról.
3. Az osztály 51%-ának jelenlétében titkos szavazással döntenek a szavazók a jelöltekről.
4. A két legtöbb szavazatot kapott diák lesz a képviselő.
5. Azonos számú szavazat esetén a szavazást meg kell ismételni.
6. A képviselők élhetnek lemondási jogukkal külön rendszabály betartásával.
7. A képviselők kötelesek osztálytársaiknak beszámolni a diáktanácson elhangzottakról.
8. Az osztályfőnököknek, a DÖK felnőtt segítőinek nincsen szavazati joguk a választásban.

A diákönkormányzat feladatai:

• Elkészíti saját szervezeti és működési szabályzatát. ( A szabályzat vonatkozásában egyeztet  az iskola vezetésével.)
• Az iskola tanulóinak érdekeit képviseli minden olyan fórumon,  ahol a tanulókat érintő vagy érdeklő  kérdésekről esik szó, legyen az iskolai vagy iskolán kívüli esemény.
• Évente legalább egy alkalommal összehívja a közgyűlést,  melynek

tagjai:

• a DÖK vezetői (elnök, helyettesek, tisztségviselők )
• az egyes osztályok képviselői
• a DÖK munkáját segítő pedagógus vagy szülő
• a meghívott tantestületi tagok
• igazgató
• technikai dolgozók képviselője

Az évenkénti közgyűlés feladatai:

• a DÖK tagjainak, tisztségviselőinek megválasztása az  adott tanévre
• a DÖK SZMSZ felülvizsgálata, módosítása. ( A  módosításhoz a szavazatra jogosultak 51%-os támogatása  szükséges.)
• javaslat az iskola házirendjének felülvizsgálatára,
• módosító javaslatok összeállítása
• kérdések feltevése a tantestületi tagokhoz a diákokat érintő kérdésekben, a kapott válaszok eljuttatása az érintettekhez 30 napon belül

5. A DÖK a hozzá érkezett szóbeli vagy írásbeli kérdésekre 30 napon belül köteles választ adni

6. A DÖK munkájának segítésére pedagógust vagy szülőt kér fel.

A diákönkormányzat céljai

Az iskolai demokrácia csak a diákok aktív részvételével, saját ügyeinek konkrét intézésével teljesedhet ki. Az öntevékenységet, az önkormányzatot bevezetni nem lehet, a diákságot erre ránevelni, alkalmassá tenni viszont igen. Arra kell törekednünk, hogy diákjaink kapják meg az önálló gondolkodás, az alkotás, a megvalósítás élményét, vállalják az ezzel járó felelősséget, a kockázatot és az esetleges sikertelenséget is. A diákönkormányzat fő nevelési feladata ezen általános képességek kialakítása és fejlesztése, különös tekintettel az együttműködés és az együttérzés képességeire egyének és csoportok között. Gyakorlati célja az, hogy a diákok tervezői, kialakítói és szabályozói, azaz gazdái  legyenek a mindennapi diákéletnek.

Célok:

1. Együttműködni az iskola vezetésével,tantestületével,a technikai személyzettel a diákok és az iskola érdekében
2. A diákok érdekvédelme és érdekképviselete
3. Szabadidős és kulturális programok szervezése
4. Saját ügyeinek folyamatos intézése
5. Más iskolák diákönkormányzataival való kapcsolattartás
6. Diákújság és diákrádió működtetése
7. Iskolai diákönkormányzati képviselők képzése